nyugaton a helyzet változatos

2009.10.13. 23:04

Üdv! Ma a Sok Kis Érdekes Apróság Napja van. Volt. Kezdődött, hogy az Av. des Celtes-en a villamossín mentén a kocsisorban a pirosnál állt két paci. Lovaspaci. Mármint lovasrendőr, pacin. (jó, ez evidens) De ritka élmény, hogy mint két szabálytisztelő motoros, állnak két autó között a lovakkal... Ritka...

Aztán a Maalbeek-en feltűnt nekem egy kis tábla. A Manhattan-bár (minden este table dance!!!) mellett a falon egy kis tábla nyíllal lefelé: Music Place. Vagy Place de Musique, mindegy is. No.47. Vagyishogy itt lehet utcazenélni, büntetlenül. Erre úgy jöttem rá, hogy néha-néha itt klariétozik egy férfi. Most esett le hogy ebből a kis táblából nyilván sok van a metrovonal mentén és nem is rossz üzlet egy ilyen helyet megszerezni a Municipale-nál, bár lehet, hogy csak ki kell állni és kész. Errefelé nyüzsögnek a vastag eurokraták!
 
Aztán itt van az építkezés a Schumann-felé a Loi-n. Kéremszépen. Az még OK, hogy lebontották a tavaly óta düledező épületfoszlányt, (http://cogitointerruptus.blog.hu/2009/09/14/most_kohalom) meg elegyengették a terepet az építkezéshez. De hogy most még egy akkora gödröt is ástak, hogy a fél Lex-épület beleférne... Jó nagy mélygarázs lesz az már biztos!
 

A Lépő Ember (bánat tudja, mi a szobor valódi neve) viszont nagyon szépen tükröződött a Lex falán... Ahogy a Treves felé mentem vissza, elhaladt mellettem egy trailer, rajta szép új fekete autók. Jót nevettem magamban, lám-lám, megjöttek a képviselet új autói... Aztán tovább fokozódott a jókedvem, mikor a trailer egyrészt befordult a Treves-re, valamint megláttam a rendszámát - persze hogy magyar volt! És valóban, hozzánk hozta az új járműveket. Kedves sorfal várta a kocsikat, az urak türelmetlenül várták, hogy a két sofőr leengedje a vadakat a kamionról...

 
Aztán lett este és, Ági a nyelviskola-felfedezésből megérkezve bejött értem-elém-hozzám, hogy együtt menjünk haza. Szegény tekintettel a holnapi ülésre, este 7-ig maradhatott az irodában, mire el tudtunk indulni hazafelé. De jót sétáltunk (itt nem esik, és 12-13 fok van...ne utáljatok!) hazáig, Leopoldpark, Jourdan-tér (itt a világ legnagyobb marhasága, egy bajor sörsátor. Értitek, BELGIUMBAN. Kb., mintha Írországban lenne ugyanez!), a téren a híres-hírhedt sültkrumpli. Tudnám mi olyan jó benne... Még mindig a zaventem-i vezet nálam!
 
Most meg itthon ülünk és írunk. Ági kék. Pokrócba csavarva.

A bejegyzés trackback címe:

https://cogitointerruptus.blog.hu/api/trackback/id/tr931448724

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása