det regnar!

2009.10.07. 21:51

romanes eunt domus! mi is, mer'hogy esik, mint állat. de persze a kép úgy kerek, őszinte, igaz, hogy ma azért a nap is kisütött! ;) még bármi lehet ebből az országból! reggel volt egy érdekes revelációm: a metróból feljőve a Maalbeek-nél, egy kisebb csoport mögé keveredtem. mókás látvány voltak, egy csapat öltönyös meg kosztümös eurokrata. pontosan két másodpercig tartott a vidámságom, ekkor eszméltem rá, hogy én is benne vagyok a csapatban... ennyit a humoros öltönyösökről...

szóval ma nem csak esett, és még Ági is besétált az ÁK-ra, ami az amúgy kellemes napomat még föjjebb dobta! És mindenki nagyon örült neki! (Mármint Áginak, nem annak, hogy nekem jó napom volt.)

Aztán sétálni mentünk. esőben-szélben-hóban-fagyban, mert mi rendíthetetlenek vagyunk! és tényleg. Voltunk Brico-ban is, vettünk szöget, (azért ilyesmit nemigen kapni otthon egy kb. a Rákóczi út jellegű utcában...) már tényleg csak szárító, vasalódeszka, szennnyestartó kellene...

Itthon meg éppen megúsztuk az év zivatarát, beléptünk a kapun, és leszakadt az ég(ről minden). Ezen felbuzdulva befűtöttünk, ami elsőre egy-két szobában egy kissé nehezen indult, de aztán wow! olyan meleg lett, hogy most meg a hálóban nyitott ablaknál gépelünk. Na jó, mindjárt bezárom! ;)

Esik. (Kállay Andi, kérlek szépen vuduzd meg a brüsszeli időjárást! :-)) Hogy hagyná már abba... Eddig az írekről tudtam, hogy órákat képesek beszélni az idő illetve hát az eső fajtáiról. Szerintem a belgák - vagy brüsszeliek? - is hasonló cipőben tocsoghatnak. Meg én is a sajátomban....

Waffel, alias goffri. Nem bírtuk megállni, úgyhogy a Grote Markt-nál beugrottunk egy kisebb cukrászdába. Körbe se mertem nézni. Célirányosan goffrit kértünk. Liége-it. (Van Brüsszeli is, de hogy mi a kettő közt a különbség... mint a kőbányai és a borsodi... a magyar sörökhöz nem értünk. :-))

Szóval goffri karamel öntettel, néhány tonnányi csoki társaságában. Utóbbit NEM KÓSTOLTUK - me/ég. A pálmát viszont egy fekete (afro-belga/dél-svéd) hölgy vitte... "Boku-boku dö sokolá'"-val kérte a waffelt, és hatalmas adag tejszínhabbal. Ránérzésre édesség-mérgezésem lett. Még jó, hogy nem porcukrozát meg a karamellás goffrinkat! A csokist igen...

Sültkrumpli - waffel: 0-1.

Romanii ite domum! https://www.youtube.com/watch?v=XbI-fDzUJXI

A bejegyzés trackback címe:

https://cogitointerruptus.blog.hu/api/trackback/id/tr361435299

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása