Jelentem, le lettünk ellenőrizve! Jött a felettes szerv, és (jobbára) mindent rendben talált. Vétel vége.

De volt ma más is, színesebb, érdekesebb, közérdeklődésre inkább számot tartó esemény is! Történt ugyanis, hogy a reggeli induláskor kibetűztem végre a liftben már vagy egy hete elhelyezett rózsaszín papírt, amin Brüsszel város tájékoztatja a lakosokat, hogy hej, de nagyon le lesz zárva a környék ma reggeltől! És lőn.

Bár reggel még csak a tv-stábok álltak a Schuman tér minden sarkában, de később felvonult a rendőrség, és tényleg majdnem mindent lezártak. Például a mi uccánkat. Sejtettem, hogy ennek még lesz böjtje.

Bementem, és nem is volt ezzel semmi estig. Mikor 5-kor mindennek vége lett, akkor jött csak a Lényeg, ugyanis Miniszterelnök Úr jött a rendkívüli EIT-re, éshát előtte benézett hozzánk is. Nem volt nagy felhajtás, de azért egy kicsit megbolydult minden. Mikor én mentem, akkor jött. Nem, nem találkoztunk. Pont elkerültük egymást a kapuban. Viszont eddigre már megbeszéltem Szerénával, hogy elviszem autóval Uccle-be, hogy meglátogathassa a barátnőjét. BKV-val ez az út úgy egy óra lett volna. Autóval is lett egy kevés, mert:

Délutáni-esti csúcs, egy dolog. De a város egy része le volt zárva, mert az EIT persze a Schuman-térnél volt, és arrafelé ahol én jönni-menni akartam, persze pont ott. Úgyhogy keringtem egy kicsit, mire irányba álltam a szálló felé. De előbb még kifaggattam a rendőröket a ház előtt, hogy egyáltalán kiállhatok-e a garázsból. Meg főleg, visszamehetek-e??? Ebből az lett, hogy aki itt lakik vagy dolgozik, annak mindet lehet. Csak az utcán parkolni nem. Szóval elvittem Szerénát a megadott címre, keringtünk egyet, de nem baj, belefért még neki is, aztán én jöttem vissza. És tessék, visszafelé persze mások voltak a rendőrök. Jó benyomást akartam tenni, úgyhogy élből franciául indítottam, bocsánat, bemennék, itt lakom. Kérdezték, van-e garázs. Merthogy az utcán tilos. Mondtam, van, Mutassam az engedélyt. Mondtam, nincs. Akkor igazolványt. Azon elvileg van lakcím, de az meg nekem nincs még. Ekkor jött a mentőötlet: elővettem a tanácsi belépőmet, az általában mindenhova jó. Hát jelentem, a Rue Froissart is megnyílt előttem ennek hatására. Az "itt lakik-itt dolgozik" kategória a mindenvivő adu, azonnal mehettem ahova akartam. ár csak azon imádkoztam, hogy a kapu kinyíljon. És tessék, még ez is összejött! Szóval, Győzelem a mai nap.

Holnap fuvaros leszek, én viszem a delegációt ide-oda, este a reptérre. Ebben már nagy gyakorlatom van. ;)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.